ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet
ELTE
Ukrán Filológiai Tanszék

Zoltán András
Dr. Zoltán András
egyetemi tanár
Életrajzi adatok
Született: Sopron, 1949. december 25.
Egyetemi tanulmányok
  • 1969–74: budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, orosz—lengyel szak, közben részképzés: 1 félév Varsói Tudományegyetem (1971/72), 1 félév moszkvai Lomonoszov Egyetem (1973/74).
  • 1980–84: levelező aspirantúra a moszkvai Lomonoszov Egyetem Bölcsészettudományi Karának Orosz Nyelvészeti Tanszékén.
Munkahelyek

ELTE Bölcsészettudományi Kar Orosz (1995-től: Keleti Szláv és Balti) Filológiai Tanszék:

  • 1974–76: tudományos továbbképzési ösztöndíjas,
  • 1976–81: tanársegéd,
  • 1981–86: adjunktus,
  • 1986-tól docens,
  • 1991–2002 tanszékvezető,
  • 2003-tól az Ukrán Filológiai Tanszék vezetője,
  • 2006-tól egyetemi tanár

Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék:

  • 2006-tól: meghívott egyetemi tanár, tanszékvezető (részfoglalkozás)
Tudományos fokozatok, disszertációk
  • 1976: bölcsészdoktor, okl.sz.: 135/1975-76. (“Lengyel jövevényszavak a XIV–XVI. századi orosz nyelvben”). Témavezető: Baleczky Emil.
  • 1984: kandidátus, okl.sz.: 10557 (“Zapadnorussko-velikorusskie jazykovye kontakty v XV v.”). Témavezető: Boris A. Uspenskij.
  • 2001: habilitáció, okl. sz.: 314/2001 (“Oláh Miklós Athilá jának ófehérorosz és ólengyel fordítása”).
  • 2005: az MTA doktora, anyakönyvi szám: 4491. („Oláh Miklós Athila című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása”)
Munkakör
egyetemi tanár, Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék
Munkáltató szervezeti egység
ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Ukrán Filológiai Tanszék
Elérhetőség

ELTE BTK Ukrán Filológiai Tanszék

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D.
Telefon: (+36 1) 411 67 00/5383
Fax: (+36 1) 485 52 10
e-mail: zoltand@ludens.elte.hu
Internet: http://zoltandr.googlepages.com/

Oktatási tevékenység
  • ószláv nyelv
  • orosz történeti nyelvtan
  • ukrán történeti nyelvtan
  • az orosz irodalmi nyelv története (XI-XVIII. sz.)
  • az orosz szókincs története
  • a szláv nyelvek történeti-összehasonlító nyelvtana
  • a Litván Nagyfejedelemség nyugatorosz kancelláriai nyelve
  • szláv-magyar nyelvi kapcsolatok
  • orosz paleográfia
Tudományos tevékenység

TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG:

A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1977–), titkára (1990–1995), a Választ­mány tagja (1995–), a Modern Filológiai Társaság, a Magyar Ukrainisták Egyesülete tagja, a  Magyar Alborutenisták Egyesületének elnöke. – Vezetésével készült el az orosz nyelvészeti doktori iskola programja, amelynek ideiglenes akkreditálása óta (1993, jelenleg a Nyelvészeti Doktori Iskola keretében működő orosz nyelvészeti program) vezetője. Tanszékvezetői működéséhez fűződik az alborutenisztika és a baltisztika meghonosítása a magyar felsőoktatásban, s ezzel az Orosz Filológiai Tanszék átalakítása Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékké (1995). Számos kandidátusi, PhD és habilitációs értekezés védésén vett részt hivatalos birálóként, ill. bíráló bizottsági tagként, témavezetője volt 3 megvédett PhD-értekezésnek. Tagja a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae c. szlavisztikai szakfolyóirat szerkesztő bizottságának (1996‑), felelős szerkesztője a Studia Russica c. tanszéki tudományos évkönyvnek (1994–). Az ELTE BTK orosz nyelvészeti doktori program vezetője, állandó előadója a szláv nyelvészeti doktori programnak. Több alkalommal adott elő a SzTE szláv nyelvtörténeti programjának a keretében, jelenleg az ELTE magyar nyelvészeti doktori programján belül is tart szlavisztikai kurzust. Számos szakdolgozat és 3 megvédett PhD-disszertáció témavezetője volt. Megszer­vezte a “Hungaro-Alboruthenica 1996” (Bp., 1996), “A Litván Nagyfejedelemég és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei: Analógiák és folytonosság” (Bp., 1998) és a “Hun­garo-Baltoslavica 2000” (Bp., 2000) c. nemzetközi tudományos konferenciákat, társszervezője volt a “Kelet-Európa Báthory István korában” (Grodno, 1996) és a „Мовы ў Вялікім Княстве Літоўскім і краінах сучаснай Цэнтральнай і Усходняй Еўропы: традыцыі і пераемнасць” (Breszt, 2004) c. nemzetközi konferenciának. Az OTKA Modern Filológia Zsűri tagja (1993–1996), majd elnöke (1996–1999) volt.

RÉSZVÉTEL A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN:

részt vett és előadást tartott a X. (Kijev, 1983), a XI. (Szófia, 1988), a XII. (Pozsony, 1993) és a XIII. (Krakkó, 1998) nemzetközi szlavisztikai kongresszuson, a II. (Lvov, 1993), a III. (Harkov, 1996), a IV. (Odessza, 1999), az V. (Csernovci, 2002) és a VI. (Doneck, 2005) nemzetközi uk­rainisztikai kongresszuson, a II., a III. és a IV. nemzetközi alborutenisztikai kongresszuson (Minszk, 1995, 2000, 2005), az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Nem­zetközi Egyesületének (MAPRJAL) X. kongresszusán (Szentpétervár, 2003), a VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszuson (Bp., 2004), az International Council for Central and East European Studies (ICCEES) VII. világkongresszusán (Berlin, 2005), valamint számos külföldi konferencián (Moszkva, Krakkó, Varsó, Minszk, Kijev, Opole, Iława, Bécs, Oslo, Münster, Róma, Jeruzsálem, Prága, Tartu, Vilnius, Beregszász, Besztercebánya stb.). Meghívott előadóként tartott előadást a moszkvai, a gdański, a velencei, az urbinói, a münsteri, a kölni, a krakkói, a varsói, a bécsi, a göttingeni és a lublini egyetemen. Tanulmányai jelentek meg többek között orosz, lengyel, bolgár, osztrák, norvég, szlovén, olasz, ukrán, fehérorosz, német, izraeli, holland, litván, cseh, észt folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben. Tagja (1998–2003 között elnöke) a Nemzetközi Szlavisztikai Komité Átírási bizottságának, az Alborutenisták Nemzetközi Egyesülete Választmányának (1995–). Tagja (1999–) a „Беларускі Гістарычны Агляд – Belarusian Historical Review” (ISSN 1392-902X, Minszk, Fehérorszország), (2002–) a Край – „Kraj (Polonica – Albaruthenica – Lithuanica)” (ISBN 985-6599-62-8, Minszk, Fehérorszország), (2005–) a «Қарағанды университетінің хабаршысы, Филология сериясы — Вестник Карагандинского университета, Серия Филология» (ISSN 0142-0843, Karaganda, Kazahsztán), valamint (2007–) a „Studia Białorutenistyczne / Беларусазнаўчыя Даследаванні / Belarusian Studies” (ISBN 978-83-227-2630-3, Lublin, Lengyelország) c. folyóirat szerkesztő bizottságának.

RÓLA SZÓLÓ IRODALOM:

  • Унгарска българистика. Съставител Петер Кирай. София: Наука и изкуство, 1988, 229.
  • Кто есть кто в современной русистике. Ред. Юрий Караулов, Арто Мустайоки. – Who's Who in Russian Linguistics. Edited by Yuri Karaulov and Arto Mustajoki. Москва–Хельсинки 1994, 105.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Budapest: Biográf, 1996, 1076.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998. Budapest: Biográf, 1997, 1161.
  • Хто ёсць хто ў беларусістыці: Кантакты і дыялогі, Інфармацыйна-аналітычны і культуралагічны бюлетэнь. Мінск 1996, № 6, 26.
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj: Nyertes Pályázatok 1997. Budapest: Felsőoktatási Pályáza­tok Irodája, é. n. [1999], 184.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Greger–Biográf, 1999, 1793.
  • [Тамара Антановіч, Вялікую работу праводзіць Венгерская асацыяцыя беларусістаў]: Кантакты і дыялогі, Iнфармацыйна-аналітычны і культуралагічны бюлетэнь. Мінск 2001, № 4–5, 40.
  • Biográf Ki kicsoda 2002. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2001, 1969.
  • Annus Albaruthenicus 2003 – Год Беларускі 2003. Рэдактар Сакрат Яновіч. Krynki: Villa Sokrates, 2003, 223).
  • Biográf Ki kicsoda 2004. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Poligráf Kiadó, 2003, 1794.
  • Udvari István, Előszó. — In: Zoltán András, Oláh Miklós Athila című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása. Nyíregyháza: [Örökségünk Kiadó Bt.], 2004 (= Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 6.), 5–7.
  • Annus Albaruthenicus 2004 — Год Беларускі 2004. Рэдактар Сакрат Яновіч. Krynki: Villa Sokrates, 2004, 195–196. (http://www.kamunikat.net.iig.pl/pdf/annus/annus2004.pdf)
  • Мікалай Прыгодзіч, Андраш Золтан — даследчык славянскай даўніны: Роднае слова 2004, № 12, 33–34.
  • Annus Albaruthenicus 2005 — Год Беларускі 2005. Рэдактар Сакрат Яновіч. Krynki: Villa Sokrates, 2005, 127.
  • Ki kicsoda a magyar oktatásban 2005. Szerk. Radosiczky Imre. Budapest: FISZ [= Felvételi Információs Szolgálat] — DFT-Hungária Kft. 2005, 365.
  • Who is who Magyarországon: Magyarország vezető személységeinek életrajzi enciklopédiája. 4. kiadás. Zug: Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien AG, 2006 (http://www.whoiswho.co.at/ungarn/strony/h/300.php?day=so&lng_PersID=HU44004175&pg=3)
  • MTI Ki kicsoda 2006. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: MTI, 2005, 2:1911.
  • Русская, украинская и русинская лексикология и лексикография. Сборник статьей памяти профессору Иштвана Удвари. — Orosz, ukrán és ruszin lexikológia és lexikográfia. Tanulmánykötet Udvari István professzor emlékére. Отв. редактор — Szerkesztette: Эржебет Ч. Йонаш — Cs. Jónás Erzsébet. Nyíregyháza: Krúdy Könyvkiadó, 2006, 162.
  • Ki kicsoda a magyar oktatásban 2006. II. kötet: Felsőoktatás, felnőttképzés, szakképzés és nyelviskolák. Szerk. Radosiczky Imre. Budapest: FISz, 2006. 602.
  • Who is Who Magyarországon: Magyarország vezető személységeinek életrajzi enciklopédiája. Kiegészítő kötet. 5. kiadás. Zug: Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien AG, 2007. 2032.
  • Ki kicsoda a magyar oktatásban 2007. Szerk. Radosiczky Imre. Budapest: FISZ, 2007. 3: 208.
  • Who is Who Magyarországon: Magyarország vezető személységeinek életrajzi enciklo­pédiája. Kiegészítő kötet. 6. kiadás. Zug: Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien AG, 2008. 2305.
  • Прыгодзіч М. Р., Андраш Золтан як даследчык помнікаў беларускага пісьмен­ства: Славянскія літаратуры ў кантэксце сусветнай: VIII Міжнар. навук. канф., прысвеч. 125-годдзю з дня нараджэння Янкі Купалы і Якуба Коласа, 1-3 лістапада 2007 г., Мінск, БДУ: зб. навук. арт. / рэдкал.: Т. І. Шамякіна і інш. – Мінск: Выд. цэнтр БДУ, 2008. 439–442.
  • М. Р. Прыгодзіч, Беларусіст з берагоў Дуная: Спадчына Івана Насовіча і беларускае мовазнаўства: матэрыялы навуковых чытанняў, прысвечаных 220-годдзю з дня нараджэння Івана Іванавіча Насовіча (18 лютага 2008 года, г. Мінск)/ адк. рэд. М. Р. Прыгодзіч; Беларускі дзяржаўны універсітэт. Мінск: Права і эканоміка, 2008. 92–97. (http://mab.org.by/autar/pryhodzic-m-r/bielarusist-z-bierahou-dunaia) 
  • MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: MTI, 2008. 1219.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. XIX., kiegészítő kötet, A–Z. Szekszárd: Babits Kiadó, 2008. 937.
  • Bolla Kálmán (szerk.) 2009. Zoltán András. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 87. Budapest: Zsigmond Király Föiskola. 60 p. (ISSN 1419–4481, ISBN 978-963-9559-41-7)
  • Mihály Kocsis, Андрашу Золтану 60 лет: StR 23 (2009) 343–344.
  • István Nyomárkay, András Zoltán sechzigjährig: StSl 54 (2009) 477–478.
  • Алесь Бразгуноў, Андрашу Золтану 60!: Міжнародная асацыяцыя беларусістаў (http://mab.org.by/naviny/2009/12/24/andrasu-zoltanu-60)
Elismerések
  • 1997: Martinas Mažvydas Emlékérem (a litván nyelv oktatásának meghonosításáért a magyar felsőoktatásban),
  • 1997–2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj,
  • 2001–2004: Széchenyi István Ösztöndíj,
  • 2008: az Ukrán Nemzeti Írószövetség elismerő oklevele (az ukrán kultúra magyarországi megismertetésének előmozdításáért).
  • 2010: Szent-Györgyi Albert-díj
Publikációk

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK:

Számuk: kb. 300, köztük 3 önálló szerzői kötet, társszerző és társszerkesztő további több mint 20 kötetben. Tanulmányainak főbb témakörei: lengyel–ukrán–fehérorosz–nagyorosz nyelvi és kulturális kapcsolatok, a középkori keleti szláv kancelláriai nyelvek, orosz, ukrán, fehérorosz, lengyel szótörténeti és etimológiai kérdések, szláv történeti szóképzés; a magyar nyelv szláv jövevényszavai; a cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar átírása; a magyarországi szláv kéziratok; a magyarországi szláv nyelvtudomány bibliográfiája és története.

Publikációs jegyzék (pdf)

IDÉZETTSÉG:

Az észrevett hivatkozások száma meghaladja a 700-at, ebből külföldi kb. 400 (orosz, lengyel, fehérorosz, ukrán, szlovák, német, osztrák, bolgár, svájci, francia, angol, holland, norvég, észt. litván folyóiratokban, szakkönyvekben, illetve nemzetközi bibliográ­fiákban).

Zoltán András hivatkozásjegyzéke (pdf)

Linkek és letöltések