ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet
ELTE
Szláv Filológiai Tanszék - Szerb Szak
 
Dr. Milosevits Péter
egyetemi docens

Saját honlap: http://milosevits.web.elte.hu/

 
Életrajzi adatok
  • Született: Budakalász, 1952. március 3.

Szakmai életrajz

  • 1976:                     magyar–szerbhorvát szakos középiskolai tanár, ELTE BTK
  • 1976:–1977:          Szerbhorvát Tanítási Nyelvű Gimnázium, Budapest, tanár
  • 1979:                     egyetemi doktorátus
  • 1994:                     az irodalomtudomány kandidátusa
  • 2000:                     az irodalomtudomány habilitált doktora
  • 2008:                     az MTA doktora
  • 1977–:                   ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéken:
  • – 1977–1979:        tudományos továbbképzési ösztöndíjas
  • – 1980–1984:        egyetemi tanársegéd
  • – 1984–1995:        egyetemi adjunktus
  • – 1995–:                egyetemi docens

Nyelvismeret

magyar, szerb
Tudományos fokozat
  • 2000 az irodalomtudomány habilitált doktora
  • 1994 az irodalomtudomány kandidátusa
  • 1979 egyetemi doktorátus
Munkakör
hab. egyetemi docens, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Szláv Filológiai Tanszék, Szerb Szak
Munkáltató szervezeti egység
ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Szláv Filológiai Tanszék
Elérhetőség
e-mail: pero@digikabel.hu
Oktatási tevékenység

BA-képzés

  • irodalomelmélet
  • a szerb irodalom története a kezdetektől napjainkig
  • a szerb irodalom a 19. században
  • a szerb irodalom a 20. század első felében

MA-képzés

  • a régi szerb irodalom története
  • a legújabb szerb irodalom története
  • szerb irodalmi szakszemináriumok

PhD-képzés (Irodalomtudományi Doktori Iskola, ELTE BTK)

  • a szerb irodalom története
  • összehasonlító irodalomtudomány
Tudományos tevékenység
  • Szerb, horvát és magyar irodalomtörténet (19–20. sz.)
  • magyarországi szerb és horvát irodalom
Publikációk

I. KÖNYV

Külföldön megjelent

  1. Poezija apsurda (Vasko Popa). Beograd, 2008, Službeni glasnik, 174 p.

Magyarországon megjelent

  1. Danas, juče, prekjuče. Skice i eseji o našoj književnosti u Mađarskoj. Budapest, 2008, Szláv Filológiai Tanszék, 192 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae.)
  2. Od deseterca do hiperteksta. Književne studije.Budapest, 2007, Szláv Filológiai Tanszék, 328 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae.)
  3. Az emberiségkölteménytől a trükkregényig. Irodalmi tanulmányok. Budapest, 2004, Szláv Filológiai Tanszék, 216 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae.)
  4. A szerb irodalom története. Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó, 540 p.
  5. Ogledi i kritike. O savremenoj književnosti Srba i Hrvata u Mađarskoj. Budapest, 1991, Tankönyvkiadó Vállalat, 220 p.

Tankönyv

  1. Književnost za 10. razred gimnazije. Budapest, 2005, Nemzeti Tankönyvkiadó, 228 p.
  2. Književnost za 9. razred gimnazije. Budapest, 2005, Nemzeti Tankönyvkiadó, 272 p.
  3. Pregled književnosti IV. Budapest, 1982, Tankönyvkiadó Vállalat, 150 p.

Szerkesztés, válogatás, könyvfejezet (elő- és utószó)

  1. Pesma budilnika. (Magyarországi fiatal szerb költők antológiája.) Budapest, 2007, Radionica Venclović, 126 p. (Utószó, 122.)
  2. Hrestomatija za 10. razred gimnazije. Budapest, 2005, Nemzeti Tankönyvkiadó. 256 p.
  3. Hrestomatija za 9. razred gimnazije. Budapest, 2005, Nemzeti Tankönyvkiadó. 192 p.
  4. A (magyar) digitális irodalom alakulása – a hypertext. 2004. http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/otka038043/
  5. „Mennyire hátra van még az ember.” Tanulmányok Török Endre hetvenedik születésnapjára. (Szerk.: Pintér Judit, Tiba Judit, Balassa Péter, Milosevits Péter, Miszoglád Gábor, és tanulmány, 88–95). Budapest, 1993, ELTE BTK, 266 p.
  6. Naša poezija u dijaspori. (Szerk.: Milosevits Péter – Budapest, Slavomir Gvozdenović – Temesvár, Andi Novosel – Bécs, és tanulmány, 128–138.) Sarajevo, 1991, Svijetlost. 211 p.
  7. Seoba Srba. (Szerk.: Milosevits Péter és Gorjanac Radojka.) Budapest–Belgrád, 1990, SDS–BIGZ, 284 p.
  8. Fényes és sötét ünnepek. Miodrag Pavlović válogatott versei. (Szerk., ford. és utószó. 139–142.) Budapest, 1988, Európa Könyvkiadó, 149 p.
  9. Másszóval. Magyarországi horvát és szerb költők magyar nyelven. (Vál.: Lukács István, Milosevits Péter, Radoszáv Miklós.) 95–98. Pécs, 1988, Baranya Megyei Művelődési Központ, 101 p.
  10. Tišine i ljubavi. Marko Dekić versei. (Szerk., és utószó. 73–75.) Budapest, 1986, Tankönyvkiadó Vállalat, 80 p.
  11. Gde nestaje glas? (Fiatal költők antológiája.) (Szerk., és előszó. 6–20.) Budapest, 1984, Tankönyvkiadó Vállalat, 216 p.
  12. Na drugoj obali. (A kortárs magyarországi szerb és horvát irodalom antológiája.) (Szerk., és utószó. 145–165.) Beograd–Valjevo, 1984, Kulturno-prosvetna zajednica Srbije – Milić Rakić, 172 p.
  13. Antologija srpske i hrvatske književnosti. (Középiskolai irodalmi szöveggyűjtemény.) Budapest, 1982, Tankönyvkiadó Vállalat, 480 p.

Disszertációk

  1. Az abszurd líra. (MTA doktori értekezés). Budapest, 2008.
  2. A magyarországi délszláv irodalom 1945–1990. (Kandidátusi értekezés.) Budapest, 1994.
  3. Vasko Popa és a mai szerb költészet. (Bölcsészdoktori értekezés.) Budapest, 1979.

II. Tanulmányok, kritikák, recenziók

Külföldi gyűjteményes kötetben megjelent

  1. Razdoblja srpske i hrvatske književnosti u Mađarskoj. In: Književnost na jezicima manjina u Podunavlju. Beograd, 2004. Institut za književnost. 129–134.
  2. Beszéd a végső dolgokról (Đuso Šimara Pužarov kétnyelvű költészetéről). In: Croato-hungarica. Zagreb, 2002. 389–398.
  3. Poezija apsurda (V. Popa) – paralela s dramom apsurda (S. Beckett). Zbornik 29. međunarodnog sastanka slavista u Vukove dane, Beograd, 2001.
  4. Aspekti autobiografije u Milanu Naradžiću Jakova Ignjatovića. (Önéletrajzi aspektusok Jakov Ignjatović Milan Narandžić c. regényében.’) Zbornik 27. međunarodnog sastanka slavista u Vukove dane, Beograd, 1997.
  5. Savremena poezija Srba i Hrvata u Mađarskoj. In: Naša poezija u dijaspori. Sarajevo, Svijetlost, 1991. 211 p. (Szerk.: Milosevits Péter – Budapest, Slavomir Gvozdenović – Temesvár, Andi Novosel – Bécs.) 128–138.
  6. Romantičarski elementi „Ribara” Vojislava Ilića. Žanr i struktura u evropskom kontekstu. Zbornik radova Naučnog sastanka u Vukove dane, Beograd, 1982.

Magyarországi gyűjteményes kötetben megjelent

  1. Srpska svetska književnost. In: Sub rosa. Köszöntő könyv Szilárd Léna tiszteletére. Budapest, 2005. 466–470.
  2. Šoljan i Esterházy. Negativ i inverzija odnosno dekonstrukcija i parodija proizvodnog romana. In: Na brzu ruku skupljeni skup. Zbornika radova znanstvenog skupa, Budapest, 2005. Hrvatska samouprava Budimpešte. 73–76.
  3. Sava Babić mint neves műfordító és vallásalapító. In: Fenyvesi Ottó: Sava Babić, Balatonfüred díszpolgára. Balatonfüred, 2005. Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 15. 96. 27–29.
  4. Govor o potonjim stvarima: dvojezična poezija Đuse Šimare Pužarova. Studia Slavica Savariensia 1–2. Szombathely, 2003. 305–309.
  5. Időszámítás – Szentendre Dumtsa Jenő előtt és után. In: Dumtsa Jenő emlékezete. Szentendrei füzetek VI. Szentendre, 2001. 9–10.
  6. Bosznia, háborúban és békében – Branko Ćoić életművének tükrében. Hungaro-slavica, 2001. Studia in honorem Iani Banczerowski. ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Budapest, 2001. 154–157.
  7. „Elátkozott költők”: két korszak határán. In: Keresztirányok. Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet. Budapest, é. n. Balassi Kiadó. 141–156.
  8. Abszurd költői kozmogónia. Vasko Popa. Sporedno nebo. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék, Budapest, 1998. 415–420.
  9. Anépiesség vége. Laza Kostić: Santa Maria della Salute. In: Szláv századforduló – irodalomtörténeti tanulmányok. ELTE BTL, Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 1997. 91–100.
  10. Vasko Popa költészetének első korszaka, Hungaro Slavica, 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay, ELTE Szláv Tanszékcsoportja, Budapest, 1997. 210–220.
  11. Rock and roll – Ezredvégi petrarkizmus. In: „Mennyire hátra van még az ember.” Tanulmányok Török Endre hetvenedik születésnapjára. Budapest, (Szerk.: Pintér Judit, Tiba Judit, Balassa Péter, Milosevits Péter, Miszoglád Gábor.) Budapest, 1993. ELTE BTK, 266p. 88–95.
  12. Die serbische Lyrik nach 1945. In: Szlavisztikai tanulmányok, Budapest, 1992. ELTE Szláv Filológiai Tanszék. 252–267.
  13. Magyarországi délszláv irodalmak. Világirodalmi Lexikon, 7. kötet. Budapest, 1982. Akadémiai Kiadó. 567–573.

Lexikoncikkek

  1. Szerb-horvát irodalmi formák. Világirodalmi Lexikon, 14. kötet. Budapest, 1992. Akadémiai Kiadó. 279–281.
  2. Miodrag Pavlović. Világirodalmi Lexikon, 10. kötet. Budapest, 1986. Akadémiai Kiadó. 316–317.
  3. Vladislav Petković Dis. Világirodalmi Lexikon, 10. kötet. Budapest, 1986. Akadémiai Kiadó. 457–458.
  4. Vasko Popa. Világirodalmi Lexikon, 10. kötet. Budapest, 1986. Akadémiai Kiadó. 750–751.

Külföldi lektorált folyóiratban megjelent

  1. De(re)konstrukcija porodičnog romana. Kiš i Esterhazi. Polja, 2006/1–2. 31–34.
  2. Od Rastočenja do Menhetenskih priviđenja. Poezija Stojana Vujičića. Račanski zbornik, 8–9. Bajina Bašta, 2004. 49–55.
  3. Frigyes Karinthy i Stanislav Vinaver. (’Karinthy Frigyes és Stanislav Vinaver mint parodisták.’) Almanah „Vinaver”, Beograd, 1997. 111–116.
  4. Osobenosti kompozicije „Večitog mladoženje” Jakova Ignjatovića. Zbornik Matice srpske, Novi Sad, 1990. 1.

Magyarországi lektorált folyóiratban megjelent

  1. A családregény de(re)konsturkciója. Kiš és Esterházy.2000, 2005/12. 66–69.
  2. A trükkregény fogalma. 2000,  2004/7–8. 111–116.
  3. Šoljan és Esterházy. A termelési regény negatívja és inverziója, illetve dekonstrukciója és paródiája. Foszilia, 2004/1. 102–106.
  4. Biblia, trükkregény, hiperszöveg. Vigilia, 2003/1. 19–22.
  5. Skerlićeva koncepcija istorije srpske književnosti. Studia Slavica Hung. 47/3–4 (2002), 323–326.
  6. Pesma Branka Radičevića Devojka na studencu u mađarskom prevodu. Studia Slavica Hung. 46 (2001), 149–151.
  7. Aspekti autobiografije u Milanu Narandžiću Jakova Ignjatovića. Studia Slavica Hung. 45 (2000), 69–73.
  8. Srpski “trikroman”. Zbornik 29. međunarodnog sastanka slavista u Vukove dane, Beograd, 1999. 285–291.
  9. Roman Povratak Filipa Latinovicza u ogledalu statistike, Riječ, 1999. III. 42–46.
  10. Za osamdeseti rođendan Istvána Pótha. Studia slavica, 41. kötet, 1996. 3–4. sz. 406–407.
  11. Magyarországi szerb irodalom, ma. Részletek a kandidátusi értekezésem második fejezetéből. Pannon Tükör, 1966/6. 41–42.
  12. Új művészeti rend. Jancsó Miklós: Kék Duna keringő. Filmkultúra, Budapest, 1992.
  13. Fried István: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. Tiszatáj, Szeged, 1991. 5.
  14. A magyarországi szerb kultúra háromszáz éve. Tiszatáj, Szeged, 1990. 10
  15. A kinőtt farmernadrág. Antun Šoljan: A kikötő. Nagyvilág, Budapest, 1990. 2.
  16. Antonije Isaković: A pillanat. Tiszatáj, Szeged, 1989. 2.
  17. Dokumentum és mítosz. Janko Vujinović: Vučji nakot. Nagyvilág, Budapest, 1989. 8.
  18. A horvát „farmernadrágos próza”. Most–Punte–Híd, Szeged, 1989.
  19. Milan Rakić. Világirodalmi Lexikon, 11. kötet. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó. 376–377.
  20. Egy magyarországi szerbhorvát költőről. Josip Gujaš Džuertin. Napjaink, Miskolc, 1987. 10.
  21. Andrić befejezetlen regénye. Omer paša Latas. Nagyvilág, Budapest, 1985. 3.
  22. A harmadik fordulat. Raša Livada versei. Élet és Irodalom, Budapest, 1985. V. 10.
  23. Spiró György: Miroslav Krleža. Filológiai Közlöny, Budapest, 1985. 1-4.
  24. The Croatian Jeans Prose. Acta Litteraria, Budapest, 1983. 3-4.
  25. A horvát „farmernadrágos próza”. Tiszatáj, Szeged, 1982. 4.
  26. Fried István: A délszláv népköltészet recepciója a magyar irodalomban Kazinczytól Jókaiig. Filológiai Közlöny, Budapest, 1981. 3.
  27. A forma elvének változásai Jancsó Miklós filmjeiben. Filmkultúra, Budapest, 1980. 5.
  28. Üldözők és üldözöttek. Branimir Šćepanović: Földbe némult száj. Nagyvilág, Budapest, 1980. 2.
  29. Bojtár Endre: A kelet-európai avantgarde irodalom. Filológiai Közlöny, Budapest, 1980. 1.
  30. Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet. Palócföld, Salgótarján. 1980. 1.
  31. Schmitt Jenő gyakorlati tevékenysége. Filológiai Közlöny, Budapest, 1979. 3-4.
  32. Eugen Henrich Schmitt praktische tatigkeit. Acta Litteraria. Budapest, 1980.
  33. Silvije Strahimir Kranjčević és Vajda János költészetéről. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1979. 1.
  34. Dionyz Durišin: Összehasonlító irodalomtudomány. Valóság, Budapest, 1978. 7.

Magyarországi nem lektorált folyóiratban megjelent

  1. Božidar Kovaček 1930–2007. Neven, 2007. 2.
  2. Život i literatura: Sava Babić: Harmonij ai disharmonija Petera Esterhazija (Prometej, Novi Sad, 2007). Neven, 2007. 10.
  3. Ogledalo prošlosti: Dragomir Dujmov: Budimske piče (Zadužbina Jakova Ignjatovića – Srpska samouprava Sedmog kvarta, Budimpešta, 2007). Neven, 2007. 11.
  4. Stvarna proza. Predrag Stepanović: „Živeti u Mohaču”. Neven, 2006. 8.
  5. Húsz éves antológiák a magyaroroszági szerb és horvát költők alkotásaiból. Barátság, 2005/5. 4579.
  6. Kiš 70. Srpski kalendar, 2005. Budapest, 2004. 121–125.
  7. Memoarski esej o antologijskim godinama i nama u njima. (Dvadeset godina od objavljivanja antologija „Na drugoj obali” i „Gde nestaje glas”.) Neven (Budapest), 2004. 3–4.
  8. Janusz Głowacki: Antigona u Njujorku (szerb nyelvű előadásban).Srpske narodne novine (Budapest), 2004. VII. 15. 6.
  9. Mihailo Vitković – 175. godišnjica smrti. Srpski kalendar, 2004. Budapest, 2003. 113–115.
  10. Rodonačelnik intimne lirike. (Povodom 100-godišnjice srmti Jovana Jovanovića Zmaja). Srpski kalendar, 2004. Budapest, 2003. 119–122.
  11. Pesnikov roman. Dragomir Dujmov: Beli putevi. Srpski kalendar, 2001. Budapest, 2002. 221–224.
  12. Pesme punog meseca (Cseh Tamás–Bereményi Géza: A telihold dalai). Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1997. 78–81.
  13. Mađarska istorija hrvatske književnosti: Lőkös István. A horvát irodalom története. (’Magyar horvát irodalomtörténet. Lőkös István. A horvát irodalom története.’). Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1997. 71–74.
  14. Brankova pesma „Devojka na studencu” na mađarskom (prevod Jánosa Vajde). (’Branko Radičević Devojka nastudencu c. versének magyar fordítása Vajda Jánostól.’) Almanah Srpskih na­rod­nih novina, Budapest, 1997. 94–95.
  15. Teško rađanje lirskog subjekta – počeci srpske romantičarske poezije (’A lírai szubjektum nehéz megszületése – a szerb romantikus költészet kezdetei.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1997. 53–56.
  16. Pesme punog meseca. (Cseh Tamás – Bereményi Géza: A telihold dalai.) „Srpske narodne novine” (Budimpešta), 17. IV 1997.
  17. Szerb irodalom – ma. Magyar Napló, 1997/IV.
  18. „U humoru nema šale” – Karinthy i Vinaver. (’A humorba nem ismerek tréfát – Karinthy Frigyes és Stanislav Vinaver.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1995. 199–210.
  19. Kabare o narodnosnim manjinama. (’Kabaré a nemzeti kisebbségekről.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1996. 115–117.
  20. Histerija istorije – Dürrenmatt: Kralj Jovan. (’A történelem tébolya. Dürrenmatt: János király.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1995. 66–68.
  21. Karinthy i Vinaver. Almanah Srpskih narodnih novina. Budapest, 1995.
  22. Aktuelni apsurd. Eugene Ionesco. (’Az aktuális abszurd. Eugene Ionesco.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1994. 9–10.
  23. Rokovi. O poeziji Miodraga Pavlovića és Stojana Vujičića. (’Időhatárok. Miodrag Pavlović és Vujicsics Sztoján költészetéről.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1994. 94–95.
  24. U potrazi za izgubljenim vremenom – Rolling Stones u Budimpešti. (’Az eltűnt idő nyomában – a Rolling Stones Budapesten.’) Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1994. 94–95.
  25. Rokovi – Miodrag Pavlović és Stojan Vujičić költészete. Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1994.
  26. A magyarországi délszláv irodalom, 1945-1990. Barátság, Budapest, 1994. 2.
  27. Moderna još traje (Jovan Dučić). Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1993.
  28. Jancsó. Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1992.
  29. Fragment o Andriću. Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1992.
  30. Laza Kostić i Endre Ady. Srpski kalendar, Budapest, 1992.
  31. Dvostruki znaci navoda (Borislav Pekić). Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1991.
  32. Karaula od slonovače (Esterházy Péter). Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1991.
  33. Prva zbirka Dragomira Dujmova. Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1991.
  34. „Srpske narodne novine” danas i nekad. Almanah Srpskih narodnih novina, Budapest, 1991.
  35. Bogoboj Atanacković. Srpski kalendar, Budapest, 1991.
  36. Život kao alternativa. Đuso Pužarov: Stojim pred vama. Glas, Budapest, 1990. 3.
  37. U kompletnoj instrumentalizaciji. Jolanka Tišler: V modrini neba. Glas, Budapest, 1990. 1.
  38. Antologija poezije Srba i Hrvata u Mađarskoj. Politika, Beograd, 1988. IV. 1.
  39. Nov pesnički glas Marka Dekića. In: Tišine i ljubavi. Budapest, 1986.
  40. Cherchez la femme u malogradu i drugde (svugde). Predrag Stepanović: Malogradske i druge priče. Neven, Budapest, 1984. 3.
  41. Akustika, zvučnost i jezičko ustrojstvo pesme Stojana Vujičića „Na drugoj obali”. Neven, Budapest, 1984. 3.
  42. Stojan Vujičić: Rastočenje. Neven, Budapest, 1983. 2.
  43. Posleratna književnost Srba i Hrvata u Mađarskoj. Neven, 1982. 1.
  44. Opredeljenja u našoj savremenoj književnosti. Narodni kalendar, Budapest, 1981.

ELEKTORNIKUS FORMÁBAN KÖZZÉTETT MŰ

A szerb irodalom története. http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/szerb-irodalom.htm (HEFOP-3.3.1-P-2004-09-01341/1.0-4123-079/2005.sz.)

Idézettség

Ogledi i kritike. O savremenoj književnosti Srba i Hrvata u Mađarskoj. (Tanulmányok és kritikák a magyarországi szerb és horvát kortárs irodalomról.) Budapest, 1991. Tankönyvkiadó Vállalat. 220 p.

Recenziók

Stepanović, Predrag: Na više obala. Petar Milošević, Ogledi i kritike. O savremenoj književnosti Srba i Hrvata u Mađarskoj. Srpske narodne novine (Budapest), 1991. IX. 22. 4.

Idézetek és hivatkozások

  • Vidmarović, Đuro: Suvremeni tokovi u pjesništvu Madžarskih Hrvata. Zagreb, 1991. Nakladni zavod Matice hrvatske. 182 old. – 32, 36, 38, 48, 49, 56, 59, 68, 79, 80, 111, 112, 115, 116, 121, 123, 129, 131, 135, 137–140, 157, 158, 173–177, 179, 182.
  • Vasa Pavković: O savremenoj poeziji Srba u Mađarskoj. Sveske (Pančevo), 1992/6. 75.
  • Blažetin, Stjepan: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918. do danas. Osijek, 1998. Knjižnica Neotradicija. 195 old. – 12, 13, 20, 24, 29, 32, 34, 35, 38, 39, 41, 43, 46, 47, 49, 50, 51, 52, 54, 58, 60, 71, 76, 84, 86, 87, 91, 96, 101, 102, 111, 113, 116, 117, 119, 122, 123, 126, 129, 151, 158, 159, 170, 171, 175, 191.
  • Blažetin, Stjepan: Joisp Gujaš Džuretin. Riječ (Budapest), 1997. 1. 45, 50, 53
  • Blažetin, Stjepan: Marko Dekić – pjesnik bačvanske ravnice. Riječ (Budapest), 1997. 2. sz. 82, 84, 85, 88.

Recenziók

  • Szerbhorvát György: A szerb. Az irodalom. A történet. Élet és Irodalom, 1998. VI. 26. 14.
    Babić, Sava: Istorija srpske književnosti Petra Miloševića. Srpske narodne novine, Budapest, 1998. 12. 24. 11.
  • Niederhauser Emil: Rendhagyó szerb irodalomtörténet – magyarul. Magyar Tudomány, 1999/4.
  • Kovács J. Béla: Hidak déli szomszédaink felé (Lőkös István és Milosevits Péter könyveiről). Forrás, 1996/6.
  • Pál Sándor: Mađarske istorije srpske/jugoslovenske književnosti. Előadás a belgrádi nemzetközi szlavista kongresszuson: 32. međunarodni sastanak slavista u Vukove dane, Beograd, 2002.
  • Pál Sándor: Mađarske istorije srpske/jugoslovenske književnosti. Srpske narodne novine, Budapest, 2003. (Az előző pontban megadott előadás anyaga nyomtatásban.)

Idézetek és hivatkozások

  • Tarján Tamás: Balla D. Károly. Élted volt regény. Kortárs, 1999. 8. 110.
  • Varga Anikó: Szemelvények a Közép-Európába tartó járatok Menetrendjéből (A szerb irodalomban Danilo Kiš prózájából kiinduló, Közép-Európát körüljáró gondolatiság vázlatos áttekintésének kísérlete). In: Szövegek között III. Irodalomelméleti és -történeti tanulmányok Szegedről. (Szerk.: Fried István.) Szeged, 1999. JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. 137 p. – 40.
  • Baráth Katalin: Történelem – könyv. Történelemszemlélet „A holtak enciklopédiája” című Danilo Kiš-műben. In: Egyházak, Korok, Világképek. (Szerk.: Keller Márkus és Terdik Szilveszter.) Budapest, 2001, Jézus Társasága Alapítvány, Szent Ignác Kollégium. 290 p. – 241, 242.
  • Stefanović, Mirjana D.: Pesničke poslanice Lukijana Mušickog ili dnevnik u stihovima. In: Lukijan Mušicki: Pesme. Beograd, 2005. Srpska književna zadruga. 226.p., VII–XVIII. p. – XXIV.
  • Lőkös István: Horvát–magyar és szerb–magyar irodalmi interferenciák. Budapest, 2007. Lucidus Kiadó. 192. p. –117, 121, 122, 123, 126, 127, 128, 131, 132.
  • Orcsik Roland: Laza Kostić „Santa Maria della Salute”  című versének magyar fordításai. In: Szerk. Fried István: Szövegek között XI. (Fejezetek a világirodalom köréből). Szeged, 2008. SZTE BTK Összehasonlító irodalomtudományi Tanszék,.97–106.
  • Bojtár Endre: „Hazát és népet álmodánk…” Felvilágosodás és romantika a közép- és kelet-európai népek irodalmában. Budapest, 2008. Typotex, 330 p. 57.
  • Az emberiségkölteménytől a trükkregényig. Irodalmi tanulmányok. Budapest, 2004. ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 216 p.
  • Tarján Tamás: Átjáróház és panteon. Könyvhét, 2004. október 27.
  • Stepanović, Predrag: Nova slavistička edicija u Budimpešti. Neven, 2004. decembar. – 2.
  • Od deseterca do khiperteksta. Budapest, 2007. ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 328 p.
  • Augustín Matovčík: Slovakistika a slavistika v Budapešti. Literárny  Dvojtyždennik, 7. maja 2008.
  • Poezija apsurda (Vasko Popa). Beograd, 2008. Službeni glasnik. 164 p.
    Mandić, Predrag: Na Sajmu knjiga u Novom sadu – promocija knjige Petra Miloševića. Srpske narodne novine (Budapest), 2008. br. 14. – 2.
  • Promocija knjige „Poezija apsurda”. http://www.slglasnik.com
  • Mileta Aćimović Ivkov: Poetika Apsurda Vaska Pope. Kulturni dodatak „Politike”, 2008. 06. 12. 2. p.

Hivatkozások egyéb munkákra

  • Utószó a Másszóval. Magyarországi horvát és szerb költők magyar nyelven c. antológiához. Pécs, 1988. Baranya Megyei Művelődési Központ. 101 old. (Vál. Lukács István, Milosevits Péter, Radoszáv Miklós.) 95–98.
  • Gállos Orsolya: Másszóval. Magyarországi horvát és szerb költők magyar nyelven. Dunántúli Napló, 1988. IV. 2. 8.
  • Silvije Strahimir Kranjčević és Vajda János költészetéről. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1979. 1. 50–59.
  • Lőkös István: A horvát irodalom története. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó. 351 p. – 5, 225, 226, 228, 334.
  • Lőkös István: Németh László délszláv tárgyú esszéi. In: Lőkös István: Déli szláv–magyar szellemi kapcsolatok. Miskolc, 1997. Felsőmagyarország Kiadó. 184. p.. – 10, 11, 37.
  • Lukács István: Ikarosz, a csatakos szárnyú. Portré-vázlat Silvije Strahimir Kranjčević horvát költőről. In: (B)irodalmi álmok – (B)irodalmi valóság. A monarchia irodalmairól, művészetéről. (Szerk.: Fried István, Hódosy Annamária, Kelemen Zoltán.) Szeged 1998. JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. 103–118. p. – 105.
  • Lukács István: Költői térhelyzet, költői léthelyzet a XIX. századi horvát és magyar költészetben. In: Osztrák–magyar modernség a boldog (?) békeidőben (Osztrák–magyar–kelet-közép-európai összefüggések). (Szerk.: Fried István.) Szeged, 2001. JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. 87–97. – 94.
    Lukács István: Térközök. Horvát–magyar irodalomtörténeti tanulmányok. Budapest, 2004. ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék. 193 old. – 42, 146, 147.
  • A forma elvének változásai Jancsó Miklós filmjeiben. Filmkultúra, Budapest, 1980. 5. 67–76.
  • Marx József: Jancsó Miklós két és több élete. Budapest, 2000. Vince Kiadó. 476 p. – 317–318.
    Predgovor: Gde nastaje glas? (Előszó: Hol keletkezik a hang?) In: Gde nestaje glas? (Fiatal költők antológiája.) Budapest, 1984. Tankönyvkiadó Vállalat. 215 p (Szerk., és előszó Milosevits Péter.) 6–20.
  • Blažetin, Stjepan: Pregled književnosti Hrvata u Mađarskoj od 1945. do danas. In: Rasuto biserje. Antologija hrvatske poezije u Mađarskoj, 1945–2000. (Szétszórt gyöngy. A magyarországi horvát költészet antológiája, 1945–2000). Pécs, 2002. Horvát Tudományos Kutatók Egyesülete. 254 p. – 231, 236, 238.

Szakmai közéleti tevékenység

  • A Magyar Írószövetség és a Szerb Írószövetség (Belgrád) tagja.
  • Az Akadémiai Kiadó Világirodalmi Lexikon című kiadványának főmunkatársa (1986–1991).
  • A budapesti Jakov Ignjatović Alapítványnak alapító tagja (1989).
  • Az újvidéki Matica srpska Igazgatótanácsának (Upravni odbor) tagja (2000–2004),
  • Témavezető „A (magyar) digitális irodalom alakulása – a hypertext” című – OTKA pályázat támogatásával készült – irodalmi adatbázis és honlap létrehozásában (2001–2044).
  • Magyarországi felelős a „Projekat Rastko – Biblioteka srpske kulture” című szerb digitális gyűjtemény és honlap létrehozásában és folyamatos bővítésében (2001-től).
  • A Narodne novine című magyarországi délszláv hetilap irodalmi és kulturális rovatának vezetője (1979–1991).
  • A Narodne novine Neven című kulturális kiadványa szerkesztőbizottságának tagja (1984–1989).
  • A Glas című budapesti irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1989–1991).
  • Magyarországi Horvát, Szerb és Szlovén Írók Egyesületének elnöke (1989–1991).
  • A Srpske narodne novine főszerkesztője (1991–1999).
  • Az Almanah Srpskih narodnih novina főszerkesztője ((1991–1999).
  • A felújított Neven főszerkesztője (2003-tól).
  • A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (Budapest) „Venclović Műhely” nevű kiadói részlegének meglapítója és vezetője 2007-től.

Szakmai kitüntetések

– A Magyar Irodalomtörténeti Társaság plakettje (1990)
– A Jakov Ignjatović Alapítvány díja (1991)
– „Račanska povelja” (2008), a Račanska baština alapítvány díja (Bajina Bašta, Szerbia)

 
Linkek és letöltések
 

 

 


[Szláv és Balti Filológiai Intézet] [Munkatársak] [Doktori iskola] [Könyvtár]
[Szláv Filológiai Tanszék] [Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék] [Lengyel Filológiai Tanszék] [Ukrán Filológiai Tanszék]
[ELTE] [Keresés] [Oldaltérkép] [BTK]