Szláv és Balti Filológiai Intézet


   
Címer
ELTE címer
Neptun
   
   
   
   

 



A szláv irodalmak összefoglaló áttekintése (panelelőadás), SLA-141

Szlavisztika alapszak

A szláv irodalmak összefoglaló áttekintése (panelelőadás), SLA-141

(A Tematika nem az elhangzó előadások sorrendjét követve, hanem az előadók ábécé-rendű felsorolásával tartalmazza az egyes oktatók által kijelölt tananyagrészeket)

Tantárgyfelelős: Kroó Katalin

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Dukkon Ágnes előadásai:

FOLKLÓR (Az orosz folklór alapvető sajátosságai, műfajai) Vázlat

SZLÁV MITOLÓGIA

Tematika:
A mitológia és a folklór szerepe az egyes szláv irodalmak alakulásában

Az előadás elsősorban a szóbeli hagyomány és az írott irodalom kölcsönhatásának legfontosabb mozzanatait emeli ki. A "szláv mitológia" – mint általában más mitológiák, az írásban lejegyzett nyelvemlékek, szövegek alapján rekonstruálható, de ugyanakkor sok elemét megőrizték a folklórműfajok (ráolvasások, rituális szövegek, hiedelmek, a hősmondák és az ún. kalendárium-versek, a természet, a vegetációs ciklus körforgásának a szóbeli költészetben megőrzött, megénekelt mozzanatai). A téma 19. századi jeles kutatóit, az egész európai romantikára jellemző érdeklődés tudományos eredményeit és ennek irodalmi leképeződését is érinti az előadás, egyebek közt Afanaszjev, Potebnya elméleti írásait, a népdalgyűjtés és kiadás, a mesegyűjtés- és tanulmányozás megindulását a 19. századi szláv kultúrákban, majd ennek a folyamatnak elméleti összegzéseit a 20. században, de utalunk a párhuzamos magyar jelenségekre is.

Kötelező szép- és szakirodalom:
Ajánlott olvasmányok:

  • Meletyinszkij, J. M.: A mítosz poétikája. Bp. 1985:  Bevezetés, 9–14; A mitológiai gondolkodás általános jellegzetességei, 210–215; Mítosz, mese, eposz, 338–354.
  • Propp, V. Ja.: A mese morfológiája. Bp. 1975: I. A kérdés történetéhez, 21–33.
  • Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Szerk. Zöldhelyi Zsuzsa, Bp. 1997 (2. kiad. 2002) – ebből a Szláv mitológia és a Folklór c. fejezetek, 11–25.

Heé Veronika előadása:

Kötelező szép- és szakirodalom:

  • Karel Čapek: A költő

http://mek.oszk.hu/03600/03637/html/02.htm#22       

  • Heé Veronika: Cseh irodalom a két világháború között

http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/index.html

Hetényi Zsuzsa előadása:

Tematika

  • Fantasztikum és szatíra az 1920-as évek orosz irodalmában.
  • A narráció újdonsága: a "szkaz" az 1920-as években.
  • A montázsregény és a ciklizáció.
  • A filozófiai utópia és a társadalmi utópia összeütközése az irodalomban.
  • Az orosz irodalom szétszakadása: hivatalos és szamizdat irodalom a Szovjetunióban, irodalom és tamizdat az emigrációban.

Kötelező szép- és szakirodalom:

  • Babel, Iszaak: Pan Apolek (1923). Ford. Wessely László. A Lovashadsereg (1926) ciklus darabja. Kiadások: Lovashadsereg. Európa kiadó, 1964-től többször. Valamint: Iszaak Babel művei, Európa kiadó 1986. 80–87. old.
  • Bulgakov, Mihail: Kutyaszív (1925). Ford. Hetényi Zsuzsa. Kiadások: Európa kiadó, 1988; Pesti Szalon kiadó, 1996, Generalpress kiadó, 2004. valamint http://mek.oszk.hu/00300/00341/00341.htm
  • Hetényi Zsuzsa:Az orosz irodalom 1917-től 1940-ig. // Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Szerk. Zöldhelyi Zsuzsa. 2. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 235-304. old.

Ajánlott olvasmányok:

  • Platonov, Andrej: A jepifanyi zsilipek (1926). Ford. Makai Imre. Kiadások: Nagyfeszültség. Magvető (Világkönyvtár Sorozat), Budapest 1969, 21-58. vagy Andrej Platonov: Az élet fénye. Európa Könyvkiadó, 1978. 5–37. old.
  • Nabokov, Vladimir: A múzeumban (1938). Ford. Bratka László. Kiadás: Az orosz irodalom antológiája a kezdetektől 1940-ig. Tankönyvkiadó, 2000. 672-677.
  • Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig. Szerk. Hetényi Zsuzsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Kiss Szemán Róbert elődása:

"Tátra fiai" – a szlovák mint nemzet, nyelv, irodalom -- és komplexus

Kötelező szép- és szakirodalom:

Ajánlott olvasmányok:

  • JESENSKÝ, Janko: Demokraták. (Bratislava-Budapest, 1954, CsMK-Szépirodalmi) Szlovákul: Demokrati.
  • RÚFUS, Milan: Irodalom és nemzet (Jegyzet a štúri tettről). In: Rúfus, Milan: A költő hangja (esszék) Madách Kiadó, Bratislava, 1981. 79–86.

Kroó Katalin előadása:

Tematika: Betekintés a 19. századi orosz irodalom történetébe

A klasszikus orosz irodalom megítélése és világirodalmi rangja A magyar recepció történetéből
Az irodalmi folytonosság: a század poétikai tradícióiról történeti nézőpontból
Ízelítő Puskin, Gogol és Dosztojevszkij művészetéből
Alkotói ösvények a 20. századi irodalom felé

Kötelező szép- és szakirodalom:

  • Puskin: A pikk dáma
  • Dosztojevszkij: Egy nevetséges ember álma
  • Borisz Eichenbaum: Puskin útja a prózához. In: B. Eichenbaum: Az irodalmi elemzés. Budapest, Gondolat, 1974. 105–121.
  • Dmitrij Lihacsov: A valóságábrázolás kutatása. In: Dosztojevszkij – legenda és valóság. Budapest, Európa, 1978. 45–54.
  • Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.): Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó – Dukkon Ágnes: Gogol, Lermontov, Tolsztoj (103–116; 172–179).

Ajánlott olvasmányok:

Igény esetén Puskin, Gogol, Lermontov, Goncsarov, Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov művészetének különböző témaköreihez tetszőlegesen választható anyagok az alábbi munkákból:

  • Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe I–II. Szerk. Kroó Katalin.
  • Dukkon Ágnes: Orosz irodalom. In: Lukács István (szerk.): Szláv civilizáció.http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/main.html
  • Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.): Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Lebovics Viktória előadása:

Tematika: Az ukrán irodalom

Az előadás középpontjában a XIX. századi ún. új ukrán irodalom fejlődésének vázlatos ismertetése áll (előzmények, irodalmi irányzatok sajátos fejlődésének okai, jelentősebb korszakok, meghatározó alkotók és főbb műveik).

Kötelező szép- és szakirodalom:
  • Lebovics Viktória: Ukrán irodalom. In: Lukács István (szerk.): Szláv civilizáció.http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/index.html
  • Iván Kotljarevszkij: Aeneis. I rész. In: Ukrán költők. Budapest, 1971. 79–92.
  • Tarasz Sevcsenko: Végrendelet. In: Ukrán költők. Budapest, 1971. 136.

Ajánlott olvasmányok:

  • Franko: Kisoroszok. In: Egyetemes irodalomtörténet IV. k. Budapest. 1911. 481.
  • M. Kocjubinszkij: Születésnapi ajándék. In: M. Kocjubinszkij. Válogatott művei. Budapest, 1978.

Ukrán irodalom - Prezentáció

Menyhárt Krisztina

Tematika: A bolgár irodalom összefoglaló áttekintése

Periodizáció: korszakok és stílusirányzatok. A bolgár újjászületés irodalma (18-19. század). Modernitás és nemzet: a 20. század első felének irányzatai, műfajai és jelentősebb képviselői. A 20. sz. második felének bolgár történelmi regénye. A 20. század végi útkeresések a bolgár irodalomban.

A modern bolgár irodalom története: PPTX // PDF

Farkas Baráthi Mónika: A bolgár irodalom története. In: Lukács István (szerk.): Szláv civilizáció.
http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/bolgar-irodalom.htm és Hriszto Botev verse (Hriszto Botev: Hadzsi Dimitâr (Nagy László fordítása). In: A bolgár irodalom kis­tükre. (Juhász Péter szerk.). Európa kiadó, Budapest, 1969. (bolgár nyelvű szöveg: http://www.litclub.com/library/bg/botev/poezia/hd.htm) Magyar fordítása itt. )

Milosevits Péter előadása

A szerb irodalom összefoglaló áttekintése

Tematika

1. A szerb irodalom helye a világirodalomban
2. A korszakolás hagyományai és kérdései
3. Az irodalmi nyelv kérdései

Kötelező szakirodalom

Milosevits Péter: A szerb irodalom(történet) vázlata.

Kötelező olvasmány

Miloš Crnjanski: Prológus.
Ugyanez nyomtatva:
Milosevits Péter: A szerb irodalom története. Budapest, 1998. 341.

Ajánlott szakirodalom

Milosevits Péter: A szerb irodalom rövid története.
Milosevits Péter: A szerb irodalom története. Budapest, 1998.
Cs(uka) Z(oltán): A jugoszláv népek irodalma. In: Világirodalmi kisenciklopédia. Budapest, 1976. II. kötet, 650–655.

Ajánlott olvasmány

Laza Kostić: Santa Maria della Salute.
Ugyanez nyomtatva:
Milosevits Péter: A szerb irodalom története. Budapest, 1998.209–210.

 

Nagy István elődása:

Tematika: Az orosz szimbolista, posztszimbolista és avantgárd irodalom (Az 1890-es – 1920-as évek)

Az előadás tárgya az orosz irodalom és kultúra három évtizeden átívelő korszaka, melyet az irodalomtörténet-írás – a puskini aranykorral összehasonlítva – ezüstkornak nevez. Ez a három évtized átmenet a klasszikus irodalomból a XX. századi modern irodalomba. Míg a XIX. századi orosz irodalom a próza révén lett világhírű, a századforduló és századelő uralkodó műneme a líra. Az előadás az irodalomtörténeti kérdéseket a kultúra szélesebb kontextusában tekinti át, ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a művészet különböző területeit (képzőművészet, építészet, zene) vonjuk be a vizsgálódás körébe, ha mégoly vázlatosan is, hanem a kultúra sajátos kérdéseit is érintjük, melyek az irodalmi alkotásokban, elsősorban a korszak kiemelkedő prózai műveiben tükröződtek (Kelet és Nyugat kérdése, nemzetkarakterológiai koncepciók, az orosz filozófiai gondolkodás sajátossága stb). 
Az orosz szimbolizmus (Brjuszov, Blok, Belij, Vjacseszlav Ivanov) kultúrfilozófiai és esztétikai programjának ismertetése után áttérek annak a líratörténeti szempontból jelentős változásnak a tárgyalására, melyet az utókor szimbolista-posztszimbolista paradigmaváltásként tart számon. Az orosz költészettel foglalkozó kutatók abban egyetértenek, hogy a szimbolizmus utáni líra két dialektusa, a klasszicizáló modernség jegyében színre lépő akmeizmus (Gumiljov, Ahmatova, Mandelstam) és az avantgárd versnyelv sajátosságait felmutató futurizmus (Majakovszkij, Hlebnyikov, Paszternak) döntő fordulatot hozott a 20. századi orosz verskultúrában. Az újfajta vers megjelenését újfajta költői látásmód készítette elő. A század tizes éveiben zajló mélyreható változások elsősorban a költői beszédmódot és a vele összefüggő versnyelvi modalitást érintették. Az eltérő poétikai koncepciók lényegét a költői szó változó szemiotikai státusa felől igyekszem megragadni.
Az avantgard kultúra tárgyalása során a figyelem középpontjába az irodalom és a vizuális művészetek kapcsolatát, az önértékű költői szó és az észlogikán túli nyelv (zaum) problematikáját, a deperszonalizált költői tudat eltárgyiasításának és a modern tárgyias líra eszköztárának vizsgálatát állítom (Majakovszkij és Paszternak).
Ami a századforduló és századelő prózanyelvi kísérleteit illeti, arra törekszem, hogy bemutassam a XIX. századi klasszikus orosz próza és a modernizmus korának új stílustörekvései közti folytonosságot és megszakítottságot (Gorkij, Bunyin, Andrej Belij, Szologub, Remizov, Andrejev, Zamjatyin és mások). A szűkre szabott keretek ellenére igyekszem részletesen tárgyalni a szkaz mint prózapoétikai műfaj és elbeszélésmód kérdését.

Kötelező irodalom:

  • Alexandr Blok válogatott művei. Európa Könyvkiadó. 1972 (tetszőlegesen választható versek).
  • Alekszej Remizov: Testvérek a keresztben. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985.

Ajánlott olvasmányok az alább felsorolandók közül választhatók:

  • Klasszikus orosz költők. Második kötet. Európa Könyvkiadó. 1978.
  • Anna Ahmatova versei. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1978.
  • Oszip Mandelstam: Sófényű csillagok. Móra. Talizmán.
  • Borisz Paszternak: Versek. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1990.
  • Szergej Jeszenyin válogatott versei. Kozmosz Könyvek.
  • Marina Cvetajeva: A királynő védelmére. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1992.
  • Makszim Gorkij: Okurov városka. Gorkij Művei. Nyolcadik kötet. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1962.
  • Ivan Bunyin: Sötét fasor. Európa Könyvkiadó, 1971.
  • Andrej Belij: Pétervár. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985.
  • Fjodor Szologub: Undok ördög. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1986.
  • Leonyid Andrejev: A nagy szlemm. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981.
  • Jevgenyij Zamjatyin: Mi. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1990.

Várnai Dorota előadása:

Kötelező szép- és szakirodalom:

  • D. Molnár István, Lengyel irodalmi kalauz. A kezdetektől 1989-ig. Széphalom Könyvműhely, 1997.
  • Adam Mickiewicz, Ősök. II. rész.   Bella István műfordítása, Beza Bt., Budapest 2000.

Ajánlott olvasmányok:

  • Dósa Márta, Az irodalmi groteszk megnyilvánulási formái a lengyel és a magyar irodalomban, In: Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra – párhuzamok és kapcsolatok. Debreceni Egyetem, Szlavisztikai Intézet, Lengyel Nyelv és Irodalom Tanszék, Debrecen 2001.
  • Sławomir Mrożek három szabadon választott novellája.