Szláv és Balti Filológiai Intézet

   
Címer
ELTE címer
Neptun
   
   
   
   

 



 
Menyhárt Krisztina
adjunktus
 

Életrajzi adatok

Született: Szófia (Bulgária), 1973. december 26.

Tanulmányok
  • 1995 – bolgár szakos filológus
  • 1999 – kulturális antropológus
Tudományos fokozat

2003 PhD

Szakmai életrajz

1997, tavaszi félév: megbízott előadó az ELTE BTK bolgár szakán (doktorandusz)
1997–1998: megbízott kutatási feladatok végzése az MTA Nyelvtudományi Intézetben
1998: tudományos segédmunkatárs az MTA Nyelvtudományi Intézetben (Fonetikai Osztály)
2002, őszi félév: megbízott előadó az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Tanszékén
2003–2008: tudományos munkatárs a Nyelvtudományi Intézetben
2008–2010; 2014-től: Az ELTE Idegennyelvű Továbbképző Központ külsős munkatársa
2008-tól: az Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet külsős munkatársa
2009, őszi félév: megbízott előadó az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Tanszékén
2010–2011: egyetemi adjunktus az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Tanszékén
2010–2013. Vendégkutató az MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályán (MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj)
2013, tavaszi félév: megbízott előadó az ELTE BTK bolgár szakán
2013. 09. 01. egyetemi adjunktus az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék bolgár szakán

Nyelvismeret

bolgár, német, angol

Munkakör
egyetemi adjunktus, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Szláv Filológiai Tanszék, Bolgár Szak
Munkáltató szervezeti egység
ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Szláv Filológiai Tanszék
Elérhetőség

e-mail: menyhart.krisztina@btk.elte.hu
Telefon: 411 6700 / 5706

Oktatási tevékenység

BA-képzés

  • bolgár nyelvgyakorlat
  • bolgár civilizáció
  • bolgár irodalomtörténet
  • bolgár folklór

MA-képzés

  • bolgár nyelvgyakorlat
  • nyelvészeti szakkollégium, szakszeminárium
  • magyarországi bolgárok
  • hagyományos bolgár kultúra

Tudományos és publikációs tevékenység

Tanulmányok idegen nyelven:

  1. „Ходя му по гайдата“. Музиката в българските и унгарските фразеологизми. In: Dobriková M. (ed.) Hudobne motivi vo frazeológii. Frazeologicke studii VI. Univ. Komenskeho v Bratislave 2014, Bratislava.
  2. За българските градинари пред погледа на техните видни изследователи. In: Menyhárt Krisztina (szerk.): Gazdaság és kultúra: a nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. és a 20. században. Bolgár Kulturális Fórum – Kecskeméti Bolgár Önkormányzat. Budapest – Kecskemét, 2014, 127-143.
  3. Ролята на водата в българските и унгарските баятелни текстове. In: А. Золтан, О. Федосов, С. Янурик (ред.): ВОДА в славянской фразеологии и паремиологии. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2013, 411-418.
  4. Резултати в проучването на някои аспекти на двуезичието при българо-унгарски двуезични деца. Език и литература 3-4. 2011/2012, 51-65.
  5. Особености на четенето и разбирането на четен текст при българо-унгарски двуезични деца. In: Kocsis Mihály – Farkas Baráthi Mónika – Majoros Henrietta (szerk.) Българският език и литература в славянски и неславянски контекст. JATE Press. Szeged 2011, 292-301.
  6. Демоничната природа на светците в българския и в унгарския фолклор: Св. Антоний Велики. In: H. Tóth Imre – Doncsev Toso – Menyhárt Krisztina (szerk.) Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai. Bolgár Kulturális Fórum. Budapest 2011. 149-163.
  7. Религиозният живот на българите през погледа на чуждите пътешественици в началото на новото време. In: Doncsev Toso – Menyhárt Krisztina (szerk.): Toma Visanov és kora. Bolgár Kulturális Fórum. Budapest 2009, 69-77.
  8. Die sprachliche Situation der bulgarischen Gemeinschaft in Ungarn. In: Glatz Ferenc (szerk.): Die Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Begegnungen 21. sz. Europa Institut. Budapest 2003, 263–272.
  9. Езикови процеси при българо–унгарски двуезични деца. In: Ruszkov, Ivan. (szerk.): Език и идентитет. Faber. Veliko Tarnovo 2003, 68–77.
  10. Age-dependent types and frequency of disfluencies. In: Eklund, R. (ed.): Disfluency in Spontaneous Speech. Gothenburg Papers in Theoretical Linguistics 90. Göteborg, Göteborg University, 2003, 45–48.
  11. The temporal organisation of speech in monolingual and bilingual children. Acta Linguistica Hungarica 3-4. 2002, 347–362.
  12. Процеси на езиковото възприятие при българо-унгарски двуезични деца. In: Csíkhelyi Lenke (szerk.): Българи и унгарци – 1000 години заедно. Bolgár Országos Önkormányzat. Budapest 2002, 117–126.
  13. Някои аспекти на двуезичието при българите в Унгария. In: Vincze-Peneva, L. – Petkova, A. (szerk.): Българи в Унгария. Bolgár Országos Önkormányzat. Budapest 1999, 113–120.
  14. Специфики на билингвизма при българо-унгарски двуезични деца. Haemus 7: (melléklet), 1998, 27-32.
  15. Българска танцова култура в Будапеща. Български Фолклор кн. 5-6, 1996, 108–113.

Tanulmányok magyar nyelven:

  1. „Babonás” történetek a 60 évvel ezelőtti Magyarországon. In: Lukács István (szerk.) Tanulmánykötet Milosevits Péter tiszteletére. ELTE BTK Szláv Filológia Tanszék. Budapest 2015, 143-154.
  2. Különböző műfajú szövegek temporális sajátosságai mai és 60 évvel ezelőtti gyermek beszélőknél (Társszerző: Imre Angéla). Anyanyelv-pedagógia 2014. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=496
  3. „Te, vizecske, a hegyekből jössz”. A víz a magyar és a bolgár ráolvasásokban. Haemus 2014/1. 13-21.
  4. A beszéd temporális jellemzői 60 évvel ezelőtti gyermekeknél. Beszédkutatás 2012. 246-260.
  5. Pom-pom és barátai. Rajzfilmek produkciós és percepciós szemszögből. In: Markó Alexandra (szerk.) Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. ELTE – BTK – MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest 2012, 145-158.
  6. Régi mesék prozódiája: Palkó Józsefné meséi. Beszédkutatás 2011, 96–109.
  7. A tündérmesék prozódiája fonetikai és folklorisztikai szemszögből. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Nyelv és kultúra. Kulturális nyelvészet. Magyar szemiotikai tanulmányok 25-26. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest 2011, 274-281.
  8. A beszédsebesség objektív mérési és szubjektív észlelési eredményeinek összefüggései mai és 60 évvel ezelőtti beszélőknél. Beszédkutatás 2010, 110–125.
  9. Folklór és fonetika. Mesék, ráolvasások és más szövegek akusztikai fonetikai vizsgálata. In: Szemerkényi Ágnes (szerk.) Folklór és nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest 2010, 89-105.
  10. A spontán beszéd változásai időben és térben. In: Borbély Anna ­– Vanconé Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.): Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2009, 111-121.
  11. „Mondom Isten hatalmából, Boldogasszony parancsolatjából”: régi szövegek interdiszciplináris vizsgálata. (Társszerző: Gulyás Judit). In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.): Tanulmányok a mentális lexikonról. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2009, 409-427.
  12. Rituális szövegek fonetikai jellemzői. Beszédkutatás 2007, 83–99.
  13. Artikulációs kölcsönhatások a hangkapcsolatokban. Magyar Tudomány 2. 2007. 201–203. (Társszerző: Horváth Viktória)
  14. Koartikulációs folyamatok két magánhangzó kapcsolatában.  Beszédkutatás 2006, 44–56.
  15. Olvasottszöveg-értés kétnyelvű gyermekeknél. In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.): A VIII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem válogatott előadásai. Veszprémi Egyetem 2005. (cd)
  16. A mentális lexikon vizsgálata egy- és kétnyelvű gyermekeknél. In: Navracsics Judit – Tóth Szergej (szerk.): Nyelvészet és interdiszciplinaritás. II. k. Generália. Szeged–Veszprém 2004, 403–411.
  17. Óvodás és iskolás gyermekek beszédhallásának vizsgálati eredményei. Alkalmazott Nyelvtudomány 1. 2003. 73–87.
  18. Zöngésedési és zöngétlenedési folyamatok a /j/ fonéma realizációiban. Beszédkutatás 2003, 75–89.
  19. A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. In: Hunyadi László (szerk.): Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia. Debrecen, Debreceni Egyetem 2003, 125–138.
  20. A beszéd időviszonyai egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél. In: Hunyadi László (szerk.): Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia. Debreceni Egyetem. Debrecen 2002, 55–73.
  21. Az akcentus a magánhangzók tükrében. Beszédkutatás 2002, 38–52.
  22. Életkori tényező a szövegértésben. Beszédkutatás 2001, 73–90.
  23. Szövegértés egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél. Alkalmazott Nyelvtudomány 1. 2001. 87–99.
  24. A beszéd temporális sajátosságai kétnyelvűeknél. Beszédkutatás 2000, 51–63.
  25. A ritmus varázsa. Haemus 2000/4. 43-46.
  26. Magyar–bolgár kétnyelvű gyermekek beszédprodukciós fejlettségének vizsgálata. In: T. Molnár István (szerk.): Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem. Debrecen 2000, 180–186.
  27. Egynyelvű és kétnyelvű gyermekek közléseinek fonetikai sajátosságai. In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.): Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok. Közép Európa IV. Veszprémi Egyetem. Veszprém 2000, 101–111.
  28. Szláv anyanyelvűek magyar beszédének fonetikai sajátosságai. Beszédkutatás ’99, 1999, 30–44.
  29. A kitöltött szünetek a magyar–bolgár kétnyelvűek beszédében. In: A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke. A VIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásainak gyűjteményes kiadása II. BDTF. Szombathely 1999, 521–525. 
  30. A bolgár rontó varázsigék stilisztikai sajátosságai. In: Zoltán András szerk.): Nyelv – stílus – irodalom. ELTE – BTK. Budapest 1998, 402–407.
  31. Nyelvi meghatározottság a beszédszünetek észlelésében. Beszédkutatás ’98, 1998, 47–58.
  32. Bolgár tánckultúra és identitás Budapesten. Rövid etnoregionális elemzések. Munkafüzetek 5. MTA–PTI 1996, 44–49.

Szerkesztett könyvek:

  1. Gazdaság és kultúra: a nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. és a 20. században. Bolgár Kulturális Fórum – Kecskeméti Bolgár Önkormányzat. Budapest – Kecskemét, 2014.
  2. Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai. Tanulmánykötet Ohridi Szent Naum halálának 1100. évfordulója emlékére. Bolgár Kulturális Fórum. Budapest. 2011. (Társszerkesztők: H. Tóth Imre és Doncsev Toso).
  3. Toma Visanov és kora: vallási kapcsolatok Magyarország és a Balkán között a 18. században. Bolgár Kulturális Fórum. Budapest 2009. (Társszerkesztő: Doncsev Toso) 
  4. Rituális szövegek és spontánbeszéd-szövegek interdiszciplináris vizsgálata. A Hegedűs-archívum feldolgozása 1. Sorozatszerkesztő: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai Osztály 2007. (interaktív cd)
  5. Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. Nikol. Budapest 2003. (Társszerkesztő: Gósy Mária)

Recenziók, ismertetések:

  1. Gunnar Fant (1919-2009). Beszédkutatás 2011, 184-186.
  2. Megakadások a spontán beszédben konferencia. Beszédkutatás 2003, 180-181.
  3. Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. Interdiszciplináris, multimédiás szoftver. Alkalmazott Nyelvtudomány, 2002/1. 135-137.

 

Linkek és letöltések