Szláv és Balti Filológiai Intézet


   
Címer
ELTE címer
Neptun
   
   
   
   

 



Litván nyelv - A szak története

 

A litván szak története

A balti nyelvek ˗˗ a litván és a lett ˗˗ oktatása és kutatása az ELTE Bölcsészettudományi Karán az 1990-es évek elején indult. Az akkori Orosz Filológiai Tanszék vezetőjének, Zoltán András professzornak a kezdeményezésére 1991-ben litván, 1993-ban lett lektorátus kezdte meg működését. A lektori órákra épülve, a gyakorlati nyelvi képzés mellett fokozatosan bővült az elméleti baltisztikai kurzusok köre is (nyelvészet, nyelvtörténet, kultúrtörténet). Néhány évvel a lektorátusok alapítása után megszülettek az első baltisztikai tárgyú szakdolgozatok (Laczházi Aranka, Tölgyesi Beatrix), illetve doktori értekezés (Laczházi Aranka).
Az ELTE eddigi litván lektorai Joana Pribušauskaitė (1991–1992), Mykolas Pocius (1992–1996), Vaida Našlėnaitė (1996–1997), Ramunė Kandzežauskaitė (1997–1998), Vilma Kaladytė (1998–2000) voltak, jelenleg Ričardas Petkevičius (2000-től) látja el ezt a feladatot.

Az Intézet szervezésében több jelentős nemzetközi baltisztikai konferenciára is sor került, melyek közül a legfontosabbak „A Litván Nagyfejedelemség és a mai Közép-Kelet-Európa nyelvei: Analógiák és folytonosság” (1998), illetve a „Hungaro-Baltoslavica” (2000) címűek voltak.

A nemzetközi és intézményközi együttműködés egyik legfontosabb eredménye volt az az óriási munka, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Közép- és Kelet-Európai Osztályának vezetője, Bojtár Endre szervezett. Miután a Litván Nyelvtudományi Intézettől megkapta a tervezett Litván–magyar szótár alapjául szolgáló egykötetes Litván értelmező szótár digitális adatbázisát, Bojtár Endre a szótár szerkesztésének munkálataiba bevonta Laczházi Arankát, Ričardas Petkevičius litván lektort és Tölgyesi Beatrixet. Később a Litván Köztársaság Budapesti Nagykövetségének köszönhetően létrejött az együttműködés a Vilniusi Litván Nyelvtudományi Intézettel, és megkezdődött a szótár sajtó alá rendezése. Így az MTA Irodalomtudományi Intézetének Közép- és Kelet-Európai Osztálya, a Szláv és Balti Filológiai Intézet és a Litván Nyelvtudományi Intézet együttműködésének eredményeként 2007-ben napvilágot látott az első litván–magyar nagyszótár, fél év múlva pedig a Morphologic Kft. (Prószéky Gábor igazgató támogatásának köszönhetően) elkészítette a szótár internetes verzióját.

A távlati célként megjelölt önálló litván szak felépítésében, fejlesztésében is nélkülözhetetlen segítséget jelentett a magyarországi baltisztika megalapozójának és évtizedekig egyetlen képviselőjének, Bojtár Endre professzornak szakmai támogatása, illetve az általa felhalmozott, a magyar közönség számára hozzáférhetővé tett, a Baltikumra, a balti népekre vonatkozó rendkívül gazdag tudás, ismeret.

Az utóbbi években megnőtt a litván állam figyelme és támogatása a külföldön működő lituanisztikai központok iránt. A Vilniusi Egyetem Lituanisztika, majd a Baltisztikai Tanszéke által koordinált együttműködés biztosítja a kibontakozás lehetőségét a lituanisztikai centrumok számára. Ennek keretében a budapesti baltisztikai központ könyvtára folyamatosan bővül a szükséges szakirodalommal, az oktatóknak és a hallgatóknak lehetőségük van csatlakozni a Litvániában szervezett szemináriumokhoz, litván nyelvi kurzusokhoz, részt vehetnek a Vilniusi Egyetem, a Litván Pedagógiai Egyetem, a Litván Irodalomtudományi Intézet és a Litván Nyelvtudományi Intézet által szervezett konferenciákon.

Az önálló litván minor szak indítása 2012-ben vált lehetővé az ELTE, valamint a Litván Tudományos és Oktatási Minisztérium, a Vilniusi Egyetem és a Litván Köztársaság Budapesti Nagykövetsége közös erőfeszítéseinek eredményeképpen.

A diszciplináris minor képzés célja olyan, a Magyarországon jelenleg igen kevesek által ismert litván nyelvben és kultúrában szilárd alapismereteket szerzett szakemberek képzése, akik általános szakmai műveltségük révén az oktatásban, a kutatásban, továbbá az EU-csatlakozásunk óta felértékelődött Baltikummal nemzetközi kapcsolatokat fenntartó és irányító minisztériumokban, közintézményekben, a médiában, a gazdaságban, idegenforgalomban, fordítóirodákban, a könyvtárakban, közművelődési intézetekben képesek kompetens módon alkalmazni ez irányú ismereteiket, illetve részt vesznek a litván kultúra megismertetésére irányuló társadalmi és hivatalos tevékenységekben.

Intézetünk a kezdetektől fogva szoros és termékeny kapcsolatokat ápol litvániai és lettországi tudományos és oktatási intézményekkel. Ezen együttműködések keretében oktatóink és hallgatóink részt vesznek az oktatás és a kutatás feltételeit megteremtő magyar nyelvű oktatási segédanyagok (tankönyvek, szótárak) kidolgozásában, szak- és szépirodalmi művek fordításainak elkészítésében. Az oktatásban kiemelt szerepet játszik a Litván Nyelvtudományi Intézettel való együttműködés eredménye, a Laczházi Aranka által 2014-ben összeállított, magyaroknak szóló litván nyelvkönyv, illetve az ugyanebben az évben a Vilniusi Egyetem Lituanisztikai Tanszékének munkatársaival – Jana Pribušauskaitėvel és Meilutė Ramonienėvel – együtt elkészített, nyelvtani táblázatokkal és gyakorlófeladatokkal ellátott gyakorlati litván nyelvtan. Ezeknek a könyveknek az egyik szakmai bírálója Zoltán András professzor volt, aki maga is publikált 2005-ben és 2008-ban a balti nyelvek és a magyar nyelv kapcsolatairól szóló tanulmányokat.

A balti nyelvek oktatása, a tudományos kutatások és konferenciák szép eredményeket hoztak a baltisztika terén. Megszülettek az első baltisztikai tárgyú referátumok, tanulmányok és szakdolgozatok. 2007-ben a hallgatókkal együtt elindítottuk a Litván Füzet szerkesztését, amely a későbbiekben Balti Filológiai Füzetté nőtte ki magát. 2008 tavaszán a XV. Nemzetközi Könyvfesztivál keretében zajló Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára érkező Aistė Vilkaitė fiatal litván írónőt meghívtuk az egyetem Szláv és Balti Filológiai Intézetének könyvtárába egy találkozóra a hallgatókkal. A hallgatókkal együtt ajándékkal készültünk a fiatal szerző számára: elkészítettük a debütáló regény fordítását, amelynek kéziratát a találkozó során adtuk át a szerzőnek. 2009-ben Litvánia millenniumának alkalmából Ričardas Petkevičius vezetésével a hallgatók elkészítették azt a Balti Filológiai Füzetet, amely az akkor 80. esztendős neves litván nyelvész, Algirdas Sabaliauskas Mi, baltiak című művének fordítását tartalmazta. Ez a fordítás utóbb a Litván Nyelvtudományi Intézet támogatásával, Laczházi Aranka szerkesztésében 2012-ben önálló kötetként is megjelent Vilniusban. Az ismeretterjesztő mű bemutatja a balti nyelvek eredetét, a balti népek irodalmát és szomszédaikkal való kapcsolataikat. (Megjegyzendő, hogy a magyar fordítás ösztönözte a rigai Lett Egyetem baltisztikai oktatóit és hallgatóit, akik ugyancsak lefordították a művet lett nyelvre, és a Lett Nyelvi Ügynökség támogatásával 2014-ben önálló kötetként megjelentették.)

A litván minor program keretében folyó fordítási tevékenységben az utóbbi években részt vesz Szabó Tamás, a litván irodalom és filmművészet oktatója is. Irányításával 2013-ban Vincas Mykolaitis-Putinas író születésének 120. évfordulójára a hallgatók az ő műveit, illetve azok egyes részeit lefordították magyar nyelvre. A minor szakos diákok 2015 végén Kovács Noémi Katalin vezetésével karácsonyi irodalom tematikájú Litván Füzetet készítettek, amelyet a Litván Köztársaság Nagykövetsége és a Magyarországi Litvánok Szövetségének közös karácsonyi estjén elő is adtak.